Hogy kell e neki a cumi? Azt nem tudom de nekem is volt egészen 6 éves koromig. Talán tovább is kellett volna még de nem volt otthon másik, ami volt azt meg lenyeltem mivel már csak a gumis részén cuppogtam anno.
Szóval és tettel cumival a szájában a kisunokám mondta a magáét én meg válaszolgattam rá. Idővel elálmosodott de nem akart a lakás egyik ágyában se elaludni de még a hinta ágyából is kimászott. Ilyenkor nem hat más csak a jó levegő. Kivittem babakocsiba a házunk mögött lévő városi parkba. Még rá se fordultam a parki útra már aludt. Nem is történt semmi említésre méltó mert ilyenkor kevés az ember a parkban. Bár amióta közvetlenül a park mellé társasházakat építettek többen sétálnak. Egy anyuka a két gyerekével előttem nézegetettek valamit. Azt hittem az egyik oldalsó ösvényen látnak valamit. Mikor a közelükbe értem azt mondja nekem a kissrác, hogy vigyázzak mert egy pók lóg előttem.. és valóban egy koronás keresztespók lógott az út kezepén pókfonálon. Meg volt dermedve szegény,nem mozdult az érintésemre. Az unokám ebből persze semmit nem tudott mert húzta a lóbőrt.
Ezen fenti kis közjáték csak ma nyert értelmet, ha egyáltalán van értelme és csatalkozási pontja az éjjel történtekhez. Később délután itthon a szobában játszottunk. Fiam közben tévét nézett.Valamelyik csatornán a pókiszony c filmet adták. Az unokánk rohangált játszott,egy egy pillanatra megállt és rámeredt a tévére majd rohant is tovább. A családban valamilyen szinten mindenkinek van pókiszonya. A legerősebben talán bennem munkál e félelem. Köszönhetően annak, hogy apró gyerekként a tévében láttam azt a Tarzan filmet amiben Tarzan asszonya és fia beleragad egy óriási pók hálójába. Annyira féltem attól a mai szemmel nagyon gagyin elkészített póktól,hogy bemenekültem az asztal alá. Azóta is van bennem írtózat a pókok iránt.
Eljött az este,csendben nyugalomban. Az unoka szépen elaludt .éjfélkor arra ébredek,hogy keservesen sír,de annyira,hogy se az édesanyja se a fiam de még a mama se tudta megvigasztalni. Nem kellett a kakaó,nem kellett a víz ,de még a cumit is kiköpte.. Fogtam a manót és hátát simogatva,verseket suttogva neki sétálni kezdtem vele a lakásban.S zépen lassan megnyugodott,rádült a vállamra majd fél óra múlva le tudtam rakni,mert olyan mélyen aludt. Aludt is reggelig. Hozzáteszem imádom az unokám így majdnem vele könnyeztem mikor sírt. Hogy miért sírhatott annyira? Reggel jutott a mamával eszünkbe,hogy talán a délutáni filmből többet érzékelt mint ahogy mi láttuk..Talán most kezdi el feldolgozni álomként a nap történéseit de nem tudva azt,hogy az nem a valóság. Eszembe jutott fiam első filmje amit 10 hónaposan látott..A terminátor volt az.. Hogy emiatt e vagy más miatt de termetre erőre és kitartásban olyan lett mint az igazi terminator.
I. Haiku
kezemből csendben
homokként pergő sziklák
maréknyi régmúlt